EUB utazási biztosítások

Retyezát-csúcs (Vârful Retezat) - 2482 m

| általános bemutatás | felvezető utak | közeli táborhelyek |

Általános bemutatás

a „lemetszett”

Retyezát-csúcs arca nyáron

A Retyezát-csúcs arca nyáron
Fotó: © Budai Péter, 2007

Retyezát-csúcs téli köntösben

A Retyezát-csúcs téli köntösben
Fotó: © Csáki István, 2007

A Retyezát-csúcs a hegység északi főgerincéről lefutó egyik mellékgerincen helyezkedik el, a Bukura-csúcstól északra. Nevét egyedi alakjáról kapta: a legtöbb irányból úgy néz ki, mintha szabályosan levágták volna a tetejét (a román retezat szó jelentése lemetszett). A szokványostól eltérő alakú hegyhez „természetesen” több legenda is fűződik. Az egyik szerint három tündér versengéséből fakadó viszályra vezethető vissza a hegy megcsonkítása. Egy másik legenda két óriás párbajához kapcsolja a történteket, egy harmadik pedig a követezőképpen szól:

„Erdély földjének egykoron hatalmas fejedelme felosztotta országát fia és leánya közt. Midőn örökségüket ki akarták mérni, felment a fiú a Retyezátra, a leány pedig a Hargitára; de a mint látta, hogy szebb a bátyja osztályrésze, irigységből óriási ekét hajított feléje, lemetszette vele a hegy csúcsát, és azért viseli az ma is a legyalult nevet oláhul.”

(Hanusz István: A természet játékai Erdélyben - Erdély, II. évf. 7-8. szám, 1893)

Megint egy másik monda a szerelemféltést nevezi meg a dobálózás okaként:

„A monda szerint egy tündér trónolt itt s egy szép fiatal embert bűvölt el a hátszegi síkról, kinek azonban Boldogfalván kedvese volt már. Ez a leány megsejtve vőlegénye viszonyát, haragjában egy ekevasat dobott a tündér lakára s rombolta így össze a tetőt, de a tündérnek sikerült a völgykatlanban tovább rejtőznie.”)

(Téglás Gábor: Kirándulás a Retyezátra - Erdély, II. évf. 1-2. szám, 1893)

A hegy megmászása kedvező időjárási körülmények között nem különösebben nehéz, tetejéről ilyenkor szinte a teljes északi főgerincet belátni. Alattunk nyugatra a Gemenele rezervátum terül el, északnyugati irányban pedig a Ruszka-havas tömbje magasodik. A csúcs északi fala alatt húzódik meg a kis Ştevia-tengerszem, de rálátni a környék távolabb eső tengerszemeire: az Iker-tóra, a Fekete-tóra, valamint a Csorba-tóra is. Közeli fekvése miatt a Retyezáttal egy füst alatt érdemes meglátogatni a szomszédos Bukura-csúcsot is, ha időnk engedi.

A népszerű csúcs kedvéért néha a pilóták is tesznek egy kitérőt

A népszerű csúcs kedvéért néha a pilóták is tesznek egy kitérőt
Fotó: © Szoboszlay Marcell, 2007

Nagyon kevesen tudják, hogy 1882-ben Déchy Mór, a neves alpinista és későbbi Kaukázus-kutató is megfordult a Retyezáton, hathetes erdélyi tanulmányútja egyik állomásaként. Képes illusztrációval ellátott, élvezetes beszámolója a hegy megmászásáról a múltidéző rovatban olvasható. Alighanem ez az első magyar nyelvű „turista” szemszögből írt útismertetés a Retyezátból. Nem mellesleg pedig az első forrás, amely nem a Retyezát-csúcsot teszi meg a hegység legmagasabbik ormának. Ebben feltehetőleg segítségére voltak a második katonai felmérés friss adatai (az első felmérés során nem végeztek magasságméréseket), amelyek rácáfoltak a korábban elfogadott nézetre, miszerint ez a csúcs a legnagyobb kiemelkedésű (Hátszeg felől nézve egyébként valóban így tűnik). Megmászásáról - eddigi ismereteim szerint - Gáspár János nevelő (aki akkoriban a Zeyk család szolgálatában állott) tesz először említést, beszámolván arról, hogy 1855 nyarán megmászta a Retyezátot (feltehetőleg nem elsőként).


| általános bemutatás | felvezető utak | közeli táborhelyek |

Felvezető utak

kék háromszög

a Stânişoara-völgyön (Pietrele felől)

metszet

A Pietrele turistabázistól induló kék háromszög szinte végig a Stânişoara-patak völgyében vezet, majd a völgyfő elérése után felkapaszkodik a Retyezát-nyeregbe, ahol találkozik a Bukura-csúcs felől érkező sárga sáv turistajelzéssel. A hátralévő szakaszon e két jelzés a Retyezát-csúcs kőlapokkal borított délnyugati oldalán kaptat fel egészen a tetőig.

sárga sáv

a Lolája-gerincen (Pietrele felől)

metszet

A Pietrele turistabázistól induló sárga sáv jelzés a Lolája-gerincen végighaladva közelíti meg a Retyezát-csúcsot. A köves gerinc elcsigázza a túrázót, ám cserébe nagyszerű kilátással kárpótol a szomszédos völgyekre és a környék többi csúcsára. Ebbe az útvonalba csatlakozik be három másik turistaút is, melyek a völgyekből kapaszkodnak fel.

Az északi főgerinc látképe a csúcsplatóról

Az északi főgerinc látképe a csúcsplatóról
Fotó: © Budai Péter, 2007

Csúcshódítás télvíz idején

Csúcshódítás télvíz idején
Fotó: © Pál István, 2007

kék háromszög kék kereszt sárga sáv

a Stânişoara-völgyön és a Lolája-gerincen (Pietrele felől)

metszet nem érhető el

A Pietrele turistabázistól eleinte a Stânişoara-völgy kék háromszög jelzésén, majd a Pietrelét Râuşorral összekötő kék kereszt jelzésű turistaúton is feljuthatunk a Ciurila-nyeregbe, ahonnét a Lolája-gerinc vonalát kell követni a sárga sáv jelzésen, egészen a csúcsig.

kék kereszt piros pont sárga sáv

a Lolája-gerincen (Râuşor felől)

metszet (1)

A Râuşor turistaközponttól induló kék kereszt és piros pont jelzésű turistautak egyaránt a Lolája-gerinc északi részére vezetnek fel (előbbi a Ciurila-nyeregben, míg utóbbi attól délre, kb. 2000 m magasságban éri el). Innentől a gerinc vonalát kell követni a sárga sáv jelzésen. A fent közzétett metszet a kék kereszt variáns útvonalát mutatja be.

piros sáv sárga sáv

a Ştevia-völgyön (Râuşor felől)

metszet

A Râuşor turistaközpont felső végéből (a sípálya aljától) induló piros sáv jelzés az árnyas Ştevia-völgyben kapaszkodik fel a Retyezát csúcs északi oldalában található Ştevia-tóhoz. Innen a Lolája-hágóba (Şaua Lolaia) kell felmászni, ahonnan a sárga sáv jelzést követjük tovább a csúcsra vezető gerincen.

piros háromszög

a Raszka-völgyön és a Prelucs-gerincen (Râuşor felől)

metszet nem érhető el

A Râuşor turistaközpont felső végéből (a sípálya aljától) induló piros háromszög jelzés eleinte az elhagyatott Raszka-völgyben vezet kényelmesen, majd felkapaszkodik fel a Prelucs-gerincre, ahonnét hosszadalmas kőgörgeteg-mászás jut osztályrészül, ami egészen a csúcsplatóig kitart.

kék sáv piros sáv sárga sáv

délről a Bukura-tó felől

metszet (1) | metszet (2)

A Bukura-tó felől kétféle variáció közül választhatunk. A tó mellől a sárga sáv jelzésre leágazva a Kapu-tó és a Bukura-kapu érintésével; a kék sáv, majd a piros sáv jelzéseket követve pedig a Bukura-csúcs érintésével juthatunk el a Téli-nyeregbe (Şaua de iarnă). Innen a sárga sáv jelzésen közelítünk a csúcs felé, a Gemenele rezervátum határát képező gerinc mentén. A Retyezát-nyeregben (Şaua Retezatului) csatlakozik hozzánk a Stânişoara-völgyből érkező kék háromszög. A hátralévő szakaszon a Retyezát-csúcs köves déli gerincén kaptatunk fel egészen a tetőig.

A Retyezát-csúcs látképe a szomszédos Bukuráról

A Retyezát-csúcs látképe a szomszédos Bukuráról
Fotó: © Budai Péter, 2007


| általános bemutatás | felvezető utak | közeli táborhelyek |

Közeli táborhelyek

A Retyezát a hegység egyik legnépszerűbb csúcsa, ennek megfelelően több szálláslehetőség közül válogathatunk. Kézenfekvő a Pietrele turistaközpont, a Râuşor turistabázis, illetve a Bukura-tavi sátorozóhely, de nincs messze a szomszédos gerinc túloldalán lévő Encián menedékház sem. A Ştevia-völgyben találni továbbá egy menedékkunyhót is (Refugiul Condor).

a Bukura-tó déli partján

Sátorozás a Bukura-tó déli partján
Fotó: © Budai Péter, 2007