Turistautak
| általános tudnivalók | útinformációk |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Retyezát turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (piros, sárga, kék), illetve négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk kövekre, fák törzsére vagy fém oszlopokra festve. Említést érdemel még a szigorúan védett Gemenele rezervátum határára figyelmeztető, nem szabványos (igaz, nem is turistautat jelölő) piros négyszög. A jelzések állapota vegyes: az esetek többségében kellő gyakorisággal elhelyezett és rendszeres időközönként felújított jelek kalauzolnak, ám akadnak útvonalak, amelyekre ez kevésbé igaz. A kőtengerrel borított részeken időnként kisebb-nagyobb kőrakások is mutatják az utat. Ezen „kőbabák” segítsége különösen jól jön a zöldessárga zuzmó-mátrixba remekül beleolvadó sárga színnel jelzett utak esetében (főleg ködös időben).
Irányjelző pózna (Pietrele-völgy)
Fotó: © Budai Péter, 2009
Kőre festett jelzések (Retyezát-csúcs)
Fotó: © Budai Péter, 2012
Karakter
A turistautak jellege alapvetően a tengerszint feletti magasság és a terepviszonyok függvényében változik. A hegylábi régió erdőségeiben változatos a helyzet: kényelmes talajúttól a köves ösvényig bezárólag bármi előfordulhat. A szálerdőből kiérve jellemzően köves (helyenként havasi gyepbe betaposott vagy beleásott) ösvények vezetik a vándort; eleinte törpefenyő foltokba vágott folyosókon, majd egyre inkább nyílt terepen. A csúcsrégióban az ösvény jelleg gyakran meg is szűnik, csak egyik méretes szikláról a másikra átszökkenve követjük a jelzést. Olykor pedig a gyepen vezető csapások is belevesznek a növényzetbe. Ilyenkor térképről vagy GPS készülékről leolvasott irány szerint, illetve – ha lehetséges – a környező terep alapján tájékozódva mehetünk tovább, remélve hogy újra megtaláljuk az elveszett fonalat. Törpefenyvessel benőtt részeken viszont ne játsszunk felfedezősdit, a sűrű növényzetben ugyanis kilátás híján nagyon könnyű eltévedni, ám annál nehezebb egy tapodtat is előrehaladni. Mesterséges biztosítással („láncos rész”) egyedül a Papusa északkeleti gerincének csorbájában (a Zárt kapuk felé vezető úton), valamint a Bukura főcsúcsának nyugati oldalában (a Retyezát-csúcs felé vezető úton) találkozhatunk. Az előbbi esetben egy régebben kihelyezett, vékonyka acélsodrony „segíti” a kisebb sziklaszöktető leküzdését; az utóbbi helyen viszont már új, vastag acélkábel nyújt biztosabb fogást néhány méternyi kitett szakaszon.
Az utak bejárása a nagy szintkülönbségek miatt általában jó erőnlétet kíván meg, de nem igényel különösebb technikát (túrabotok használata azért sokat segíthet). Nagyobb odafigyelésre csak a meredek, kőomladékos hegyoldalakban, vagy a kitettebb gerinceken vezető útszakaszok esetében van szükség. Télies (havas, jeges) körülmények között természetesen a máskor egyébként könnyen járható hegyoldalak és gerincek is igencsak komoly veszélyforrásokká válhatnak (lavina, kicsúszás, hópárkány leszakadás), ezért a Magas-Retyezátban való téli túrázás kizárólag megfelelő tapasztalattal rendelkező, felkészült hegyjárók számára ajánlott.
Köves ösvény a Kapu-váll felé
Fotó: © Antony Borel, 2007
A Retyezát erdőrengetegében
Fotó: © Budai Péter, 2008
Az alábbi útlajstrom a Retyezát turistajelzéssel ellátott útvonalainak túlnyomó részét felöleli. A felsorolt utak többségéhez kattintással megjeleníthető részletes vagy általános útleírás, illetve útvonalmetszet tartozik, valamint az összes útvonal megtekinthető GPS alapú interaktív térképünkön is. A megadott időtartamok irányadóak – természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintet. A feltüntetett szintemelkedések és süllyedések a megadott irányra vonatkoznak.
Az útvonalhálózatban legutóbb 2012 őszén történt nagy változás: ekkor több, korábban jelzetlen ösvényt is turistajelzéssel láttak el. Így például a Pelága-rétről a Pelága-tó érintésével a Pelága-nyeregbe vezető régi pásztorösvényt immár kék pont jelzi, a Borbát-völgyi esztena felől a Zergebak-tó érintésével a Zárt kapuk gerincéléhez felkapaszkodó ösvényt pedig piros pont. Új jelzéssel látták el továbbá a Râuşor turistaközpontból a Prelucs-gerinc hátán a Retyezát-csúcsra vezető utat is (piros háromszög). Szintén a 2012-es év fejleménye a Zenóga-tó és Bukura-tó közötti két útvonalváltozat jelzéseinek változása (a Zsudele-nyergen át vezető út a korábbi piros pont helyett piros háromszög lett, míg a Szlevej-gerinc nyúlványát keresztező változatról ez utóbbi jelzés hivatalosan lekerült). A Bukura-katlan tavait körtúra formájában felfűző piros pont jelzést pedig kibővítették, így az útvonal most már a Lia-tavat is érinti. Ráadásként pedig: újra teljes hosszában szabadon járható a Rossz-völgy!
Az oldalon közölt információk naprakészen tartásában számítok a tisztelt Olvasók terepi tapasztalataira, bármilyen változás vagy kiegészítés bejelentését szívesen veszem.
Cârnic → (Pietrele) → Encián menedékház → Bukura-tó
11,5 km | 6-7 óra | +1200 m | –200 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Buta-szoros → Buta-menedékház → Pelága-rét → Bukura-tó
14,8 km | 8-9 óra | +1500 m | -350 m | metszet | térképen
Pietrele → (Fenyvesek tava) → Gáles-tó → Nagy-csúcs nyerge → Nagy-csúcs
7,5 km | 3½-4½ óra | +1050 m | -100 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Pietrele → Stânişoara-völgy → Retyezát-nyereg → Retyezát-csúcs
6 km | 4-4½ óra | +1000 m | metszet | térképen
Bukura-csúcs → Bukura-nyereg → Pelága-csúcs → Pelága-nyereg
3,6 km | 2-3 óra | +390 m | -510 m | metszet | térképen
Pelága-nyereg → Rossz-völgy → Tavacskák nyerge → Gáles-völgy
2,7 km | 1-1½ óra | +70 m | -380 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Kapu-tó → Bukura-csúcs → Retyezát-csúcs
4,5 km | 3½-4 óra | +600 m | -100 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Pelága-csúcs → Papusa-csúcs → Kusztura-csúcs
7,5 km | 5½-6 óra | +950 m | –530 m | metszet | térképen
Gura Apei → Lepusnyik-völgy → Pelága-rét → Pelága-tó → Pelága-nyereg
23 km | 8-9 óra | +1205 m | metszet | térképen
Papusa-csúcs → Zárt kapuk éle → Nagy-csúcs nyerge [→ Balája-rét]
1,9 km | 1½-2½ óra | +150 m | -270 m | metszet | térképen
Baléja-rét → Borbát-völgyi esztena → Kusztura-ablak
14,8 km | 7-8 óra | +1000 m | -200 m | metszet | térképen
Puj → Borbát-völgyi esztena → Zergebak-tó → Zárt kapuk éle
34,5 km | 10-12 óra | +1850 m | metszet | térképen
Râuşor → (Retyezát-tengerszem) → Lolája-nyereg
4,3 km | 3-3½ óra | +1000 m | -10 m | metszet | térképen
Râuşor → Raszka-völgy → Prelucs-gerinc → Retyezát-csúcs
7,6 km | 3½-4 óra | +1250 m | metszet | térképen
Ha hasznosnak találod az itt található túraleírásokat és megteheted, támogasd a retyezat.ro fenntartását és fejlesztését hűtőmágnes vásárlással, adományozással, vagy utasbiztosítás kötésével!
A Retyezát-csúcs klasszikusnak tekinthető útját (a XIX. századi leírásokban leginkább ezzel az útvonallal találkozunk) csak nemrég, 2012 őszén vonták be a jelzett turistaútvonalak hálózatába, így még a „veteránok” számára is újdonságként szolgálhat (amennyiben önszorgalomból nem térképezték fel maguknak korábban).
Utunk kiindulópontja Râuşor üdülőtelep, azon belül is a sípálya alja (a tényszerűség kedvéért megjegyzendő, hogy a jelzés Malomvíz faluból indul, de gyaníthatóan kevesen fognak kilométereket aszfaltúton gyalogolni). Itt három jelzett út válik el egymástól: bal kéz felé a Lolája-gerinc hegyoldalának indul neki a kék kereszt, közvetlenül a pálya aljában harántol át a Ştevia-völgybe vezető piros sáv jelzésű ösvény, mi pedig az immár magányos piros háromszög jelzést követve az enyhén jobbra tartó köves úton haladunk tovább az erdőbe. Hamarosan a Ştevia-patak felett átvezető hídhoz érünk, majd kényelmesen sétálunk tovább a Raszka-patak völgyében, míg egy újabb hídhoz nem érünk, melynek közelében az út mellett forrás fakad. Irtásos hegyoldal aljában haladunk tovább, később egy kisebb gázlón újabb vízfolyást keresztezünk. Utunk hol összeszűkül, hol kiszélesedik, aztán egy pusztuló esztenaépület mellé érve végleg gyalogösvénybe vált. Gyors egymásutánban két újabb gázlón kelünk át a Raszka-patak ágain, bal kéz felé a völgybe feltekintve pedig egy másik esztena bedőlt tetejű épületének romját látjuk.
Az út jellege itt megváltozik: határozott emelkedésbe kezdünk a szemközti hegyoldalban. Ösvényünk magas fűben vezet, feljebb kiszáradt és kidőlt fenyőszálakat kerülgetve. A Muncsel-nyeregbe egy erős balkanyarral érkezünk meg, majd innen délies irányban kapaszkodunk tovább egy beerdősült gerincen, illetve pontosabban annak keleti oldalában (a másik oldalon helyenként hirtelen leszakadásokra lehetünk figyelmesek – ezért sem a matematikai gerincen vezet az ösvény, ami így kissé bokanyűvő, főleg lejtmenetben, ha visszafelé is erre jönnénk). Mielőtt kiérnénk a zárt erdőből, érdekes sziklaalakzatok mellett haladunk el, melyekre óvatosan felmászva szép kilátásban lehet részünk. Hamarosan magas fűvel benőtt tisztásra jutunk, aminek közepéből jelentős sziklakupac emelkedik ki. Jelzésünk ezen át vezet (mintegy ízelítőt adva a későbbiekben ránk váró megpróbáltatásokból), de könnyűszerrel meg is kerülhetjük (lefelé jövet biztosan ezt a lehetőséget fogjuk választani). A soron következő törpefenyves részen kényelmesen tudunk haladni, útközben érintve az utolsó vízvételi lehetőséget jelentő forrást is. Egyre közelebb kerülünk a Prelucs kőgörgeteggel borított gúlájához, míg végül el nem érjük a törpefenyves felső határát. Innentől egy-két rövid pihentető szakasztól eltekintve búcsút inthetünk a stabil altalajnak, mert a továbbiakban kisebb-nagyobb sziklákon lépkedve kapaszkodunk egyre feljebb. Ügyeljünk arra, hogy ne veszítsük szem elől a jelzést (ez főleg rossz látási viszonyok között fordulhat elő), mert elég fárasztó ebben a kőtengerben bolyongva utat keresgélni, és a sziklák számottevő hányada instabil.
Bár utunk többnyire a gerinc vonalát követi, magát a Prelucs csúcsát nem ejtjük útba, hanem jobbról oldalazva kikerüljük. Ezen a részen már jól láthatóan megmutatja magát a Retyezát nem éppen barátságos északi fala is, ami eddig „jótékony” takarásban volt. A Prelucs-nyeregbe érve pihenőre csábít a zsebkendőnyi pázsit és a bal kéz felé megnyíló látvány: alattunk a mélységben sötétkéken ragyog a Retyezát-tengerszem (Ştevia-tó) víztükre, hatásosan ellensúlyozva az őt körülvevő sziklavilág zord hangulatát. Ehhez hasonló gondolatokba merülve készülhetünk fel a csúcsra vezető út utolsó nagy megpróbáltatására: rövid távon ugyanis több mint 250 m szintemelkedést kell leküzdenünk – továbbra is nehezen járható, kőtörmelékes terepen, a Retyezát kitett gerincét déli irányból megkerülve (a gerincet egyetlen ponton érintjük csak útközben). Ezen a szakaszon helyenként feltűnik a tőlünk jobbra fekvő Gemenele rezervátum határát jelző piros négyzet is a köveken, de ez ne bizonytalanítson el minket. A csúcsplatót végül a több jelzés találkozási pontját jelző méretes kőgúlánál érjük el (szintén ide fut be a Lolája-gerinc felől felkapaszkodó sárga sáv és a Retyezát-nyereg irányából kényelmesen érkező kék háromszög + sárga sáv jelzéspáros). A csúcspózna elérése ezek után kis túlzással akár négykézláb is menni fog.
Télen az út lavinaveszély miatt nem ajánlott!
Utoljára frissítve: 2015/07/22
Paltina-nyereg → Jorgován-kő → Buta-nyereg → Kusztura [→ Făgeţel-nyereg]
14 km | 5-6 óra | +950 m | -450 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Piule-Plésa gerinc → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
11,9 km | 7-8 óra | +1200 m | -560 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Szkorota-völgy → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
7,6 km | 3-4 óra | +810 m | -340 m | metszet | térképen
Câmpuşel-vadászház → Jorgován-kő → Paltina-nyereg → Berhina-rét
9,6 km | 5-6 óra | +950 m | -900 m | metszet | térképen
Retyezát túrakalauz – könyvajánló
A hegység önálló felfedezéséhez igyekszik segítséget nyújtani két kötetre bontott, konkrét túraajánlatokat bemutató Retyezát túrakalauzom, melynek első, túlnyomórészt egynapos felfedező túrákat tartalmazó kötete megrendelhető.
A részletes, fotókkal illusztrált útleírásokat informatív szintgörbék és útvonalvázlatok egészítik ki. Méret és kialakítás tekintetében a könyv túrazsákban vagy kabátzsebben is kényelmesen elférő, kimondottan terepi felhasználásra szánt, praktikus darab.
×
