„A Retyezát hegység nevezetességei közé tartoznak az átlag 2000 méter magasban rejtőző, gyönyörű smaragd színben játszó tengerszemek. Az erdélyi Kárpátoknak egyetlen része sem dicsekedhetik annyi tengerszemmel, mint a Retyezát sziklás gerincze, melyen majdnem minden nagyobb mélyedés vagy sziklazúg soha ki nem apadó kristálytisztaságú vízzel van tele. Alig 5–6 négyszögkilométernyi terűleten körűlbelűl 40 ilyen többnyire kisebb terjedelmű tengerszem van. A tengerszemek között legnevezetesebb az 1937 méter magasban fekvő, jégár-vájta s mintegy tíz holdnyi kiterjedésű Zenoga-tó, mely a zergevadászoknak és a pisztránghalászoknak kedves találkozó helyök, míg a jóval nagyobb Bukura, vagy a nehezen megközelíthető Fekete-tó és az Iker-tengerszem már ritkábban részesűlnek látogatásban. E tengerszemek a Retyezát nevű fő csúcstól mind délre esnek, de a meredek éjszaki oldalon is rejtőzik két tengerszem, melyeknek fenekén a néprege szerint a Retyezát tündéreinek kristály palotája ragyog ember nem látta fényben.”

Részlet Téglás Gábor Hunyad vármegyét bemutató írásából. Megjelent Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. mű Magyarországot bemutató VII. kötetében (1901).

| gleccserek öröksége | a számok tükrében | elhelyezkedés |

Gleccserek öröksége

Földtörténeti szempontból nem is olyan régen, a pleisztocén korban a Retyezát magasabb régióiban még több kilométeres jégárak nyújtózkodtak. A hegység jégborítása a Riss glaciális idején érte el legnagyobb kiterjedését (Urdea, 2001). Ekkor az örök hó határa 1650 m körül volt, a jégárak pedig 1100 m alá is lehúzódtak a völgyekben. A legnagyobb (40,1 km²) és egyben leghosszabb (18,1 km) a Bukura és a Pelága gleccserek egyesülésével létrejött Nagy-Lepusnyik gleccser volt, melyhez alsó részén a szintén tekintélyes Zsudele-gleccser (6,9 km, 11,2 km²) is csatlakozott. Északon a Gáles-, a Rossz-völgy, a Pietrele- és a Stânişoara-gleccserek egyesülésével létrejött Pietrele-Nuksóra gleccser maximális kiterjedése elérte a 23,7 km²-t, leghosszabb ága pedig a 8,1 km hosszú volt. A Retyezát harmadik jelentős jégfolyama a Borbát-völgy felső részében alakult ki, ennek legnagyobb kiterjedése 15,5 km², hossza pedig 7,9 km volt. A későbbi eljegesedések során már egyre kisebb és rövidebb jégárak folytatták az elődeik által megkezdett munkát. Az utolsó jégkorszak végével, nagyjából tízezer éve a klasszikus gleccserek végleg eltűntek a hegységből, azonban nem minden nyom nélkül. A megüresedett teknő- és cirkuszvölgyek mélyedéseiben alakultak ki később a mai Retyezát talán legnagyobb vonzerejét adó tengerszemek: hegységünk összesen 58 állandó, és kb. 40 időszakos tóval büszkélkedhet.

A Bukura-katlan tengerszemei a Zsudele-csúcsról nézve
Fotó: © Budai Péter, 2007

A gyönyörű hegyi tavak döntő többsége az erdőhatár felett, 2000 m körüli magasságban található, túlnyomórészt az imént említett völgyekben. Legalacsonyabban a Fenyvesek tava fekszik (1740 m), míg a magassági csúcstartó a Kapu-tó (2210 m). Mind között a legnagyobb vízfelülettel a Bukura-tó rendelkezik, a legnagyobb mélységgel pedig a Zenóga-tó büszkélkedhet (ezek az elsőségek Erdély, sőt Románia egészét tekintve is érvényesek). Térbeli sűrűség tekintetében kétségtelenül a Bukura-katlan viszi a prímet: ezen az aránylag szűk területen több mint fél tucat tengerszem zsúfolódik össze.

Hasonló jellegű, bár kevésbé kifejlett tókatlant képez a Rossz-völgy és a Zsudele-völgy felső része. Utóbbiban találhatók a Retyezát legrejtettebb tavai, de itt van a legrégebb óta látogatott Zenóga-tó is. Széles körben ismertek a hegység északi részének gyakran járt völgyeit ékesítő tengerszemek: a Gáles-tó, a Pietrele-tó, a Stânişoara-tó és a Ştevia-tó (avagy Retyezát-tengerszem); valamint a két főcsúcs között elhelyezkedő szépszéges Pelága-tó (más néven Imola-tó).

Nehezen megközelíthető, tájképileg viszont nagyon szép a Kusztura-tavak kettőse és a különleges Zergebak-tó. A Gemenele Rezervátum szigorú látogatási szabályai miatt csak keveseknek adatik meg, hogy az Iker-tó, a Fekete-tó, vagy a Csorba-tó (vagy más néven Kék-tó) partján sétáljanak, de szép időben ezeket a tengerszemeket is jól szemügyre vehetjük a környező hegygerincekről.

| gleccserek öröksége | a számok tükrében | elhelyezkedés |

A számok tükrében

Az alábbi táblázat néhány tengerszem fontosabb adatait összegzi. Az itt közölt számok többsége Jancsik Péter Retyezát hegység című túrakalauzából, illetve Nae Popescu román nyelvű Retyezát-monográfiájából származik, melyek közös alapforrása Ion Pişota 1964-es munkája (Lacurile glaciare din Munţii Retezat). A csillaggal megjelölt adatok újabb, GPS alapú helyszíni felmérések eredményei (*: Vespremeanu-Stroe et al., 2008; **: Budai Péter, 2011), a zárójelben dőlt betűvel szedett felületek pedig a Google GeoEye műhold felvételei alapján egyszerű átrajzolással végzett becslések (Budai Péter, 2011). Érdemes megjegyezni, hogy a Retyezát tengerszemeinek tudományos igényű felméréséhez Dr. Lóczy Lajos kezdett hozzá elsőként: 1903 júliusának elején a Bukura-tavon és a Zenóga-tavon végzett mélység-, illetve hőmérsékletméréseket (lásd: A Retyezát tavairól Földrajzi Közlemények, XXXII/5, 1904).

írásos források:
Jancsik Péter: Retyezát hegység (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001)
Nae Popescu: Munţii Retezat: Monografie (Stadion, Bukarest, 1973)
Vespremeanu-Stroe et al.: Date noi privind morfologia lacurilor glaciare din Carpaţii Meridionali (Revista geomorfologica, 2008, Vol. 10, pp. 73-87)

| gleccserek öröksége | a számok tükrében | elhelyezkedés |

Elhelyezkedés

Az alábbi interaktív térkép a Retyezát legfontosabb tengerszemeinek helyét mutatja meg a Google műholdfelvételein. Az egyes pontokra kattintva az adott tó főbb adatai, illetve fotója jelenik meg (ha rendelkezésemre áll ilyen). A fedvény saját használatra letölthető kml formátumban.