EUB utazási biztosítások

A Retyezát tengerszemei

„A Retyezát hegység nevezetességei közé tartoznak az átlag 2000 méter magasban rejtőző, gyönyörű smaragd színben játszó tengerszemek. Az erdélyi Kárpátoknak egyetlen része sem dicsekedhetik annyi tengerszemmel, mint a Retyezát sziklás gerincze, melyen majdnem minden nagyobb mélyedés vagy sziklazúg soha ki nem apadó kristálytisztaságú vízzel van tele. Alig 5–6 négyszögkilométernyi terűleten körűlbelűl 40 ilyen többnyire kisebb terjedelmű tengerszem van. A tengerszemek között legnevezetesebb az 1937 méter magasban fekvő, jégár-vájta s mintegy tíz holdnyi kiterjedésű Zenoga-tó, mely a zergevadászoknak és a pisztránghalászoknak kedves találkozó helyök, míg a jóval nagyobb Bukura, vagy a nehezen megközelíthető Fekete-tó és az Iker-tengerszem már ritkábban részesűlnek látogatásban. E tengerszemek a Retyezát nevű fő csúcstól mind délre esnek, de a meredek éjszaki oldalon is rejtőzik két tengerszem, melyeknek fenekén a néprege szerint a Retyezát tündéreinek kristály palotája ragyog ember nem látta fényben.”

Részlet Téglás Gábor Hunyad vármegyét bemutató írásából. Megjelent Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. mű Magyarországot bemutató VII. kötetében (1901).

| gleccserek öröksége | a számok tükrében | elhelyezkedés |

Gleccserek öröksége

Földtörténeti szempontból nem is olyan régen, a pleisztocén korban a Retyezát magasabb régióiban még több kilométeres jégárak nyújtózkodtak. A hegység jégborítása a Riss glaciális idején érte el legnagyobb kiterjedését (Urdea, 2001). Ekkor az örök hó határa 1650 m körül volt, a jégárak pedig 1100 m alá is lehúzódtak a völgyekben. A legnagyobb (40,1 km2) és egyben leghosszabb (18,1 km) a Bukura és a Pelága gleccserek egyesülésével létrejött Nagy-Lepusnyik gleccser volt, melyhez alsó részén a szintén tekintélyes Zsudele-gleccser (6,9 km, 11,2 km2) is csatlakozott. Északon a Gáles-, a Rossz-völgy, a Pietrele- és a Stânişoara-gleccserek egyesülésével létrejött Pietrele-Nuksóra gleccser maximális kiterjedése elérte a 23,7 km2-t, leghosszabb ága pedig a 8,1 km hosszú volt. A Retyezát harmadik jelentős jégfolyama a Borbát-völgy felső részében alakult ki, ennek legnagyobb kiterjedése 15,5 km2, hossza pedig 7,9 km volt. A későbbi eljegesedések során már egyre kisebb és rövidebb jégárak folytatták az elődeik által megkezdett munkát. Az utolsó jégkorszak végével, nagyjából tízezer éve a klasszikus gleccserek végleg eltűntek a hegységből, azonban nem minden nyom nélkül. A megüresedett teknő- és cirkuszvölgyek mélyedéseiben alakultak ki később a mai Retyezát talán legnagyobb vonzerejét adó tengerszemek: hegységünk összesen 58 állandó, és kb. 40 időszakos tóval büszkélkedhet.

A Bukura-katlan tengerszemei a Zsudele-csúcsról nézve

A Bukura-katlan tengerszemei a Zsudele-csúcsról nézve
Fotó: © Budai Péter, 2007

A gyönyörű hegyi tavak döntő többsége az erdőhatár felett, 2000 m körüli magasságban található, túlnyomórészt az imént említett völgyekben. Legalacsonyabban a Fenyvesek tava fekszik (1740 m), míg a magassági csúcstartó a Kapu-tó (2210 m). Mind között a legnagyobb vízfelülettel a Bukura-tó rendelkezik, a legnagyobb mélységgel pedig a Zenóga-tó büszkélkedhet (ezek az elsőségek Erdély, sőt Románia egészét tekintve is érvényesek). Térbeli sűrűség tekintetében kétségtelenül a Bukura-katlan viszi a prímet: ezen az aránylag szűk területen több mint fél tucat tengerszem zsúfolódik össze.

A Bukura-völgy kisebb tavainak láncolata

A Bukura-völgy kisebb tavainak láncolata
Fotó: © Budai Péter, 2007

A Kusztura-tavak a Kusztura-csúcsról

A Kusztura-tavak a Kusztura-csúcsról
Fotó: © Szczepan Dobrowolski, 2008

Hasonló jellegű, bár kevésbé kifejlett tókatlant képez a Rossz-völgy és a Zsudele-völgy felső része. Utóbbiban találhatók a Retyezát legrejtettebb tavai, de itt van a legrégebb óta látogatott Zenóga-tó is. Széles körben ismertek a hegység északi részének gyakran járt völgyeit ékesítő tengerszemek: a Gáles-tó, a Pietrele-tó, a Stânişoara-tó és a Ştevia-tó (avagy Retyezát-tengerszem); valamint a két főcsúcs között elhelyezkedő szépszéges Pelága-tó (más néven Imola-tó).

A Zsudele-tó a Zsudele-nyeregből

A Zsudele-tó a Zsudele-nyeregből
Fotó: © Budai Péter, 2011

A Retyezát-tengerszem a Retyezát-csúcsról

A Retyezát-tengerszem a Retyezát-csúcsról
Fotó: © Szentiványi Gyula, 2011

Nehezen megközelíthető, tájképileg viszont nagyon szép a Kusztura-tavak kettőse és a különleges Zergebak-tó. A Gemenele Rezervátum szigorú látogatási szabályai miatt csak keveseknek adatik meg, hogy az Iker-tó, a Fekete-tó, vagy a Csorba-tó (vagy más néven Kék-tó) partján sétáljanak, de szép időben ezeket a tengerszemeket is jól szemügyre vehetjük a környező hegygerincekről.

A Fekete-tó az Arágyes-gerincről

A Fekete-tó az Arágyes-gerincről
Fotó: © Pál István, 2011

A Csorba-tó a Bukura-kapu felől

A Csorba-tó a Bukura-kapu felől
Fotó: © Budai Péter, 2009


| gleccserek öröksége | a számok tükrében | elhelyezkedés |

A számok tükrében

Az alábbi táblázat néhány tengerszem fontosabb adatait összegzi. Az itt közölt számok többsége Jancsik Péter Retyezát hegység című túrakalauzából, illetve Nae Popescu román nyelvű Retyezát-monográfiájából származik, melyek közös alapforrása Ion Pişota 1964-es munkája (Lacurile glaciare din Munţii Retezat). A csillaggal megjelölt adatok újabb, GPS alapú helyszíni felmérések eredményei (*: Vespremeanu-Stroe et al., 2008; **: Budai Péter, 2011), a zárójelben dőlt betűvel szedett felületek pedig a Google GeoEye műhold felvételei alapján egyszerű átrajzolással végzett becslések (Budai Péter, 2011). Érdemes megjegyezni, hogy a Retyezát tengerszemeinek tudományos igényű felméréséhez Dr. Lóczy Lajos kezdett hozzá elsőként: 1903 júliusának elején a Bukura-tavon és a Zenóga-tavon végzett mélység-, illetve hőmérsékletméréseket (lásd: A Retyezát tavairól Földrajzi Közlemények, XXXII/5, 1904).

magyar névromán névvízfelület nagyságamaximális
mélység
tszf.
magasság
Anna-tóLacul Ana3,62* ha (3,45 ha)11* m1976* m
Bukura-tóLacul Bucura8,92* ha (8,91 ha)17,5* m2040* m
Csavart-tóTău Răsucit0,82 ha (0,68 ha)4,2 m2106 m
Csorba-tó (Kék-tó)Lacul Ştirbu
(Tăul Albastru)
0,95 ha (1,07 ha)8,7* m2088 m
Csúnya-tóTău Urât0,42 ha (0,43 ha)0,9 m2110 m
Fekete-tóTăul Negru4,05 ha (4,31 ha)24,8 m2036 m
Florika-tóLacul Florica0,52* ha (0,50 ha)1,8* m2085* m
Függő-tóLacul Agăţat0,096* ha (0,074 ha)
0,097** ha
2* m2155* m
2188** m
Gáles-tóLacul Galeş4,04* ha (3,85 ha)20,1* m1990 m
Iker-tóLacul Gemenele2,48 ha (2,47 ha)5,3 m1920 m
Kapu-tóTău Porţii0,44* ha (0,38 ha)
0,46** ha
4,7* m2210* m
2210** m
Kis-Bukura-tóLacul Bucurelu0,36** ha (0,26 ha)2 m2077 m
Kis-Kusztura-tóLacul Custura Mică0,77 ha (0,70 ha)7,3 m2177 m
Kis-Pelága-tóLacul Peleguţa0,95 ha (0,91 ha)5 m2097 m
Kis-Zenóga-tóLacul Zănoaga Mică1,91 ha (1,98 ha)12,4 m1960 m
Lia-tóLacul Lia1,38* ha (1,26 ha)4,2* m1910* m
Mély-tóLacul Adânc0,29 ha (0,46 ha)2,9 m2175 m
Nagy-Kusztura-tóTăul Custura Mare2,78 ha (2,64 ha)9 m2196 m
Pelága-tó (Imola-tó)Lacul Peleaga
(Tăul Ghimpele)
1,72 ha (2,20 ha)4,2 m2122 m
Pietrele-tó
/Köves-völgyi-tó/
Lacul Pietrele0,45 ha (0,31 ha)0,9 m1990 m
Rejtett-tóTău Ascuns0,38 ha (0,24 ha)1,7 m2180 m
Retyezát-tengerszemLacul Ştevia0,77 ha (0,54 ha)3 m2060 m
Stânişoara-tó
/Esztena-völgyi-tó/
Lacul Stânişoara1 ha (0,78 ha)0,8 m2035 m
Szlevej-tóLacul Slăveiu3,68* ha (3,46 ha)9,5* m1930 m
Viorika-tóLacul Viorica0,86* ha (0,70 ha)6,2* m2063* m
Zenóga-tóLacul Zănoaga6,50 ha (6,57 ha)29 m1998** m
Zergebak-tóTău Ţapului2,28 ha (2,36 ha)5,9 m2070 m
Zsudele-tóLacul Judele0,84 ha (0,73 ha)4 m2135 m

írásos források:
Jancsik Péter: Retyezát hegység (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001)
Nae Popescu: Munţii Retezat: Monografie (Stadion, Bukarest, 1973)
Vespremeanu-Stroe et al.: Date noi privind morfologia lacurilor glaciare din Carpaţii Meridionali (Revista geomorfologica, 2008, Vol. 10, pp. 73-87)

A Kapu-tó, háttérben a Pelága-csúccsal

A Kapu-tó, háttérben a Pelága-csúccsal
Fotó: © Budai Péter, 2011

A Pietrele-tó, háttérben a Pietrele-csúcccsal

A Pietrele-tó, háttérben a Pietrele-csúcccsal
Fotó: © Budai Péter, 2009


| gleccserek öröksége | a számok tükrében | elhelyezkedés |

Elhelyezkedés

Az alábbi interaktív térkép a Retyezát legfontosabb tengerszemeinek helyét mutatja meg a Google műholdfelvételein. Az egyes pontokra kattintva az adott tó főbb adatai, illetve fotója jelenik meg (ha rendelkezésemre áll ilyen). A fedvény saját használatra letölthető kml formátumban.