Hogy is hívják?

„jobbról a második völgyben az a kerek tó”

A Retyezát toponímája szinte teljes egészében a környéken több évszázada megtelepedett román ajkú népcsoportoktól ered. A magyar elnevezések ebből következően többnyire fonetikus átírás vagy fordítás útján keletkeztek. Így például a XIX. századi magyar nyelvű túraleírásokban (Téglás Gábor, Déchy Mór) szereplő Zseményi, Dzsemene nevek egyértelműen a román Gemenele átiratai, melynek megfelelője a ma használatos Iker-tó. Néhány akkori átiratnak azóta sincs újabb versenytársa (pl.: Valea-Raszka, Ragyes/Arágyes), néhány pedig elnevezés egészen újkeletű. Ez utóbbiak részben a hegységről hosszú kihagyás után megjelent magyar nyelvű szakkönyvek szerzői: Jancsik Péter (pl.: Kapu-tó, Függő-tó stb.), valamint Székely Árpád (pl.: Közép-orom, Gáles-tavacskák stb.), részben pedig a retyezat.ro szerkesztője (pl.: Csorba-tó, Csúnya-tó, Rejtett-tó) és más Retyezát-rajongó turisták (pl.: Imola-tó, Kovács-Kendi Lehel) által alkotott vagy átfordított megnevezések. Különlegességként említhetőek a felsőszálláspataki gyökerekkel rendelkező Szentiványi Gyula által közölt, a XX. század elején még a környéken élő magyarok által használt nevek (Pelága sarkai, Fenyvesek tava). Néhány földrajzi entitásnak éppenséggel több magyar elnevezése is akad: így például a Vf. Mare Jancsiknál Nagy-csúcs, míg Székelynél Magas-orom. Ezek esetében valószínűleg az idő fogja majd eldönteni, hogy melyik változat marad használatban. Az alábbi táblázatok a Retyezáttal kapcsolatos fontosabb földrajzi nevek magyar-román megfelelőit foglalják össze tematikus csoportokba rendezve (abban az írásformában, ahogy a retyezat.ro oldalain előfordulnak):

| csúcsok és gerincek | hágók, nyergek, völgyek | tavak | vízfolyások | vízesések |
| egyéb domborzat | a környék települései | környező hegységek |