EUB utazási biztosítások

Olvasósarok

Elöljáróban

mi található a polcokon?

Ezen az oldalon a Retyezátról írt (vagy azt legalább részben tárgyaló) magyar nyelvű könyveket, illetve turistairodalmat igyekeztem összegyűjteni. Érdekességként egy Petőfi-vers is helyet kapott itt, természetesen nem ok nélkül. Terjedelmi okok miatt a hegységhez köthető legendákat, valamint néhány hosszabb múltidéző írást külön oldalakon lehet megtalálni.


| könyvek | egyéb írások | szépirodalom |

Nagy Balázs: Trekkingtúrázás - Kárpátok - Románia

Nagy Balázs: Trekkingtúrázás - Kárpátok - RomániaA kiadó hosszútávú túraútvonalakat (trekkingeket) bemutató sorozatának második kötete a Kárpátok hegykoszorújának romániai részeibe kalauzolja az olvasókat. A könyvből természetesen a Retyezát sem maradhatott ki: a hegység háromnapos észak-déli keresztezésének programtervezetét társszerzőként volt szerencsém összeállítani. Az útvonal megtervezésekor igyekeztem szem előtt tartani, hogy azok is betekintést nyerhessenek a Retyezát változatos szépségeibe, akik ezen a túrán ismerkednek meg a hegységgel, de elsőre nem tudnak hosszabb időt szánni bebarangolására. A 160 oldalas könyvben hasonló jellegű trekkingtúrákat találunk a Fogarasi-havasok, a Királykő, a Bucsecs, a Radnai-havasok és további nagyszerű hegyvidékek tájáról is.


Cser Kiadó, 2013


Székely Árpád: Retyezát - a Kárpátok metszete

Székely Árpád: Retyezát - a Kárpátok metszeteAz előző évben kiadott kézikönyv folytatásaként 2013 tavaszán jelent meg a hegység nagyszabású túrakalauza. Az előző kötethez hasonlóan ezúttal is igényes kidolgozású, fotókkal és egyéb ábrákkal gazdagon illusztrált, igen informatív művet adott kezünkbe a szerző. A 275 oldal terjedelmű kalauz a hegység rövidített általános ismertetése után rátér a turistautak bemutatására, melyeket a szerző kivétel nélkül személyesen is bejárt a könyv előkészítése során. A könyvet, amit kivehető turistatérkép egészít ki, joggal tarthatjuk a Retyezát eddigi legnaprakészebb nyomtatott formában megjelent túrakalauzának.


Székely Árpád, 2013


Székely Árpád: Retyezát - a jégárak regéje

Székely Árpád: Retyezát - a jégárak regéjeA szerző többéves munkájának gyümölcseként 2012 június elején végre újabb magyar nyelvű kézikönyv jelent meg a Retyezátról. A 192 oldal terjedelmű, 18,5 x 23,5 cm méretű könyv igazi csemege azok számára, akik nem elégednek meg a hegyek, völgyek és tavak puszta látványával, hanem meg is szeretnék ismerni a hegység geológiai történetét, tisztában szeretnének lenni azokkal az erőkkel és folyamatokkal, amik a földtörténeti múlt során kialakították a Retyezát mai változatos domborzatát, és amik jelen napjainkban is formálják azt.

Vajon hol bukkan fel például a Kis-Retyezát karsztos területén elszivárgó víz? Valószínűleg kevesen gondolnának a helyes válaszra, mégha jól is ismerik a környéket... E könyv segítségével a Retyezátból vett példákon megtanulhatunk mindent, amit a Kárpátok hegységeinek földrajzáról tudni kell. A szépen kivitelezett művet bőséges, igényesen és céltudatosan összeválogatott képanyag, illetve egy friss információkat tartalmazó turistatérkép teszi teljessé. Aki szereti a Retyezátot, annak ez a könyv nem hiányozhat a polcáról!


Székely Árpád, 2012


Szilágyi Palkó Pál: Erdély legszebb túraútvonalai

Erdély legszebb túraútvonalaiA „Túrázók nagykönyve” sorozat második kötetetként megjelent - több mint 500 oldal terjedelmű - könyv egyész Erdély területéről szemezget valóban szebbnél szebb túraútvonalakat; természetesen a Retyezát sem hiányozhat a válogatásból. Hegységünkből két csúcs (a Peleága és a Retyezát) megmászásának leírása került bele a kínálatba - érdekességképpen téli túraként (kevésbé tapasztaltak számára azonban inkább nyári időszakban ajánlanám ezeket a célpontokat). Az igényesen összeállított túraismertetők csokrát a szerkesztőként közreműködő Nagy Balázs munkája (az erdélyi Kárpátok jellemzése, általános jótanácsok túrázóknak stb.) egészíti ki.


Totem Plusz Kiadó, 2011


Nagy Balázs: Gerinctúrák a Kárpátokban

Nagy Balázs: Gerinctúrák a Kárpátokban
A könyv első kiadása rövid idő alatt klasszikussá vált, minden bizonnyal hallott már róla a látogató. Bár jóval tágabb területet fed le, külön rész található benne a Retyezátról, valamint számos általános jellegű praktikus tanácsot is tartalmaz a Kárpátok hegyei közé készülő olvasó számára. A közelmúltban még hiánycikknek számító mű második, aktualizált kiadása 2010 júliusában került a könyvesboltok polcaira.

Heiling Média Kiadó Kft., Budapest, 2010


Magyarországi Kárpát Egyesület: 2500 km a Kárpátok főgerincénMagyarországi Kárpát Egyesület: 2500 km a Kárpátok főgerincén


A 2004-es Kárpát-koszorú expedíció képanyagának legjavát bemutató 216 oldalas reprezentatív fotóalbumnak szintén nem kizárólag a Retyezát a témája, azonban érdemes ehelyütt is megemlíteni, mert igazán szép „kedvcsináló” kiadvány.

Magyarországi Kárpát Egyesület, Budapest, 2007


Jancsik Péter: Retyezát hegység

Jancsik Péter: Retyezát hegység
Az Erdély hegyei című sorozatban megjelent 2001-es kiadású kötet hosszú időn át az egyetlen magyar nyelvű részletes turistakalauz volt a Retyezátról. A szerző több, mint száz oldalon keresztül ismerteti a hegységet, számos túraútvonalat is részletesen leír. A „zsebre vágható” könyv hasznos mellékletként tartalmazza a Dimap Retyezát-térkép korábbi verzióját, így szinte hiánytalan nyomtatott muníciót képvisel (ugyan térképből azóta megjelent egy frissebb kiadás is). 2009-ben változatlan formában újra kiadták, így végre ismét kapható, bár néhány információt (telefonszámok, stb.) megérte volna frissíteni, hogy naprakész legyen a könyv.

Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001


Maderspach Viktor: Páreng-Retyezát - Vadászataim a Déli-Kárpátokban

Maderspach Viktor: Páreng-Retyezát - Vadászataim a Déli-Kárpátokban
A neves vadász-író eredetileg 1936-ban kiadott, nagy sikerű könyvének nemrég új kiadása jelent meg. Az olvasmányos kötet vadászok és természetbarátok számára egyaránt maradandó élményt nyújt. Ma már nehéz beszerezni, de a könyv eredeti kiadása, illetve szövege a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is megtalálható digitalizált formában.

Masszi Kiadó, Budapest, 2009


| könyvek | egyéb írások | szépirodalom |

Egyéb írások

Néhány további írásos forrás (cikk, vagy könyvrészlet), mely a Retyezáttal foglalkozik:

Folyóiratokban megjelent cikkek

1945 után:

1914 és 1945 között:

  • Jancsika Albert: Három nap a Retyezáton.
    Erdély, XL. évf. 7. szám (101-105. oldal), 1943
  • Tavaszy Sándor: Erdélyi tetők. Úti élmények és természeti képek.
    Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1938
    (2003-ban újra kiadták - tudósítás az Erdélyi Gyopár 2004/2 számában)
  • Illyés István: Kirándulás a Retyezátra.
    Erdély, XXXIV. évf. 11-12. szám (99-102. oldal), 1937
  • Czirják Károly: A Retyezáttól az Ada-Kaleh szigetéig. [1. rész]
    Erdély, XXXII. évf. 1. szám (6-10. oldal), 1935
  • Czirják Károly: A Retyezáton.
    Erdély, XXX. évf. 6. szám, 1933
  • Barcza Imre: A Retyezát csúcsain.
    Turisták Lapja, XLIV. évf. 10. szám (261-266. oldal), 1932
  • Maderspach Viktor: A Retyezát.
    Turisták Lapja, XLI. évf. 9-10. szám (159-164. oldal), 1929
  • Csillag József: A Retyezát.
    Turisták Lapja, XXXV. évf. 4-8. szám (25-30. oldal), 1923

1914 előtt:

Blogokban közzétett túrabeszámolók


| könyvek | egyéb írások | szépirodalom |

kokárdaPetőfi Sándor: Vajdahunyadon

Vajdahunyad, 1849. április 14.

Fogadjatok be, ti dicső falak,
Fogadj magadba, híres ősi vár!
Légy üdvezelve... hol a hős lakott,
A költő ottan lelkesedve jár.

Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi!
Mily lelkesűlés éget engemet!
Szivemnek hangos dobbanásai,
Beszéljetek ti ajkaim helyett.

Itten lakott, tán olykor épen itt
Gondolkodék e bástya tetején,
Innen tekintett a jövőbe ő,
Ahonnan most a multba nézek én.

Itt pihené ki fáradalmait,
Midőn elzúgtak a kemény csaták,
Melyek Konstantinápoly tornyain
A büszke félholdat megingaták.

Jó pihenő hely... csendes szép magány
Mélyen lehajló völgynek zöld ölén...
Itt lenn a vár; nem éri vihar
Még a zászlót sem tornya tetején.

El van rejtezve a világ elől
E szent magány; beléje más nem lát,
Csak messziről fehér fejével a
Hegyek nagyapja, a vén Retyezát.

Szólott Hunyadvár bámuló gyönyörrel:
„Kit látok? oh kit látok? Hunyadit!
Megjöttél hát, oh hősök hőse, végre,
Kit vártalak négy hosszu századig.

Én hittem azt, hogy vissza fogsz te jőni,
Ez a hitem volt, mi erőt adott,
Hogy el ne dőljek, hogy viselni bírjam
A négyszáz éves gyászt és bánatot.

És megjövél... légy hévvel üdvezelve,
Hosszan várt vendég, oh hős, oh apám!
Csak az fáj most, hogy nem tud sírni a kő...
Örömkönyűimet hogy ontanám!”

Felelt a vendég: „Sajnállak, szegény vár,
Hogy örömedet el kell rontani!...
Csalatkozol: nem az jött, akit vártál,
Az én nevem Bem, és nem Hunyadi.”

Szólt vissza a vár: „Én azzal törődjem,
Mi volt akkor s mi mostan a neved?
A név mulandó, változékony; ami
Örök, azt nézem én, a szellemet.

Nem a nevedről, hanem szellemedrül
S annak müvéről ismerek reád:
Az vagy, ki voltál, négyszáz év előtt s most
Te mentetted meg a magyar hazát!”