| általános bemutatás | felvezető utak | közeli táborhelyek |

Általános bemutatás

a legmagasabb

Általában minden hegység legmagasabb pontja kitüntetett figyelemnek örvend. Nincs ez másként a Retyezátban sem, bár sokáig a Retyezát-csúcsot hitték a legmagasabbnak (a Hátszegi-medence felől egyébként valóban így tűnik). A Pelága tekintélyt parancsoló hegytömegének megmászása jó erőnlétben lévő túrázók számára, kedvező időjárási körülmények között nem különösebben nehéz. Jó időben a csúcsról tökéletes körpanoráma tárul elénk. A többi Retyezát-csúcs hátterében ilyenkor felbukkannak a szomszédos hegycsoportok: a Páring, a Kudzsiri- és Ruszka-havasok, a Szárkő, a Godján és a Vulkán-hegység is. Közvetlenül a hegy lábánál pedig számos csillogó tengerszemben gyönyörködhetünk: a Bukura-katlan és a Rossz-völgy tavai mellett a Pelága-tó is látható innét.

A hegység északi főgerincének középső részén elhelyezkedő csúcsról négy hegyél ereszkedik le. Az északnyugati gerinc felső része igen tagolt, vad sziklacsoportokból áll. A „Pelága agyarai”-nak (Colţii Pelegii) nevezett tornyokon nehezebb sziklamászó utakat is találni. Ezeket a látványos sziklafogakat a XX. század első felében még „Pelága sarkai”-nak hívták a Hátszeg-vidéki magyarok. Magát a csúcsot a XIX. századi leírások Pelyága (Déchy Mór, 1882), illetve Pelaga (Buda Ádám, 1895) néven emlegetik. Utóbbi a román név jelentését „csupasz csúcs”-ként adja meg. Mindehhez érdekes adalék, hogy a XVIII. század derekán készített első katonai felmérés térképén ez a csúcs még a Nuksóra falura utaló Kusztura Nuksori néven szerepel. Hunfalvy János 1865-ben kiadott „A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása” című művének 3. kötetében szintén ez utóbbi nevet találjuk a Lepusnyik forrásvidékének leírásánál (441. oldal). Az elnevezés gyökeres megváltozása nem egyedi jelenség, hasonló történt a Bukura-csúcs esetében is.

| általános bemutatás | felvezető utak | közeli táborhelyek |

Felvezető utak

nyugati irányból

metszet

A hegységet észak-déli irányban átszelő kék sáv és az északi főgerinc mentén haladó piros sáv jelzésű turistautak csomópontja a 2206 m magasan lévő Bukura-nyereg (Curmătura Bucurei). Innen az utóbbi jelzést követve a 2370 m magas Custura Bucurei csúcson át juthatunk fel a Pelágára. Az út első szakasza nehéz, meredek, köves mászás. A Custura Bucurei csúcsán megpihenve aztán szép panorámában lehet részünk. Ezt rövid ereszkedés követi, a Pelága csúcsáig hátralévő szakasz szintkülönbségét pedig már kényelmes emelkedővel küzdjük le.

A Pelága nyugati oldala a Custura Bucurei tetejéről
Fotó: © Budai Péter, 2007

nyugati irányból

metszet

A Bukura-tó mellől induló jelzett turistaút egy darabig az északnyugati és délnyugati gerincek által közrefogott Berbecilor-patak mentén emelkedik. Egy vizenyős terület keresztezése után az ösvény délnek fordul és nehéz, meredek hegyoldalon szerpentinezve visz fel a délnyugati gerincre (ezen a részen ügyeljünk, hogy ne rúgjunk köveket az utánunk jövőkre). Onnét már csak egy kevésbé megerőltető emelkedő van vissza a csúcsig, azonban a jelzés sárga színe több helyütt nehezen vehető ki a kőtengert borító zuzmók miatt, ezért ködös időben fokozott figyelemmel járjunk el.

keleti irányból

metszet

A Rossz-völgy tavai felől érkező piros kereszt jelzés (az északi főgerinc kerülő szakasza) a 2285 m-en lévő Pelága-nyeregben (Şaua Palegii) fut össze a Papusa-csúcs felől érkező sárga kereszt jelzéssel. A nyeregből útóbbi a piros sávval együtt kapaszkodik fel a meredek északkeleti gerincen egész a csúcsig (ez egy eléggé megerőltető szakasz, érdemes tartalékolni energiát a végére is).

A Pelága keleti oldala a Pelága-tóval (a szomszédos Papusáról nézve)
Fotó: © Budai Péter, 2007

| általános bemutatás | felvezető utak | közeli táborhelyek |

Közeli táborhelyek

Közvetlenül a Pelága lábánál találjuk a Bukura-tavi sátorozóhelyet, de nincs messze az Encián menedékház és a Pietrele turistaközpont, valamint a Pelága-rét sátorozóhelye sem. Akárhol is táborozunk ezek közül, a Pelága-túra keretén belül lehetőségünk adódik több szomszédos csúcs bejárására is, nem beszélve a környék csalogató tengerszemeiről. Érdemes meglátogatni őket.

A Bukura-tavi sátorozóhely madártávlatból
Fotó: © Antony Borel, 2007