Turistautak
| általános tudnivalók | útinformációk |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Retyezát turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (piros, sárga, kék), illetve négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk kövekre, fák törzsére vagy fém oszlopokra festve. Említést érdemel még a szigorúan védett Gemenele rezervátum határára figyelmeztető, nem szabványos (igaz, nem is turistautat jelölő) piros négyszög. A jelzések állapota vegyes: az esetek többségében kellő gyakorisággal elhelyezett és rendszeres időközönként felújított jelek kalauzolnak, ám akadnak útvonalak, amelyekre ez kevésbé igaz. A kőtengerrel borított részeken időnként kisebb-nagyobb kőrakások is mutatják az utat. Ezen „kőbabák” segítsége különösen jól jön a zöldessárga zuzmó-mátrixba remekül beleolvadó sárga színnel jelzett utak esetében (főleg ködös időben).
Irányjelző pózna (Pietrele-völgy)
Fotó: © Budai Péter, 2009
Kőre festett jelzések (Retyezát-csúcs)
Fotó: © Budai Péter, 2012
Karakter
A turistautak jellege alapvetően a tengerszint feletti magasság és a terepviszonyok függvényében változik. A hegylábi régió erdőségeiben változatos a helyzet: kényelmes talajúttól a köves ösvényig bezárólag bármi előfordulhat. A szálerdőből kiérve jellemzően köves (helyenként havasi gyepbe betaposott vagy beleásott) ösvények vezetik a vándort; eleinte törpefenyő foltokba vágott folyosókon, majd egyre inkább nyílt terepen. A csúcsrégióban az ösvény jelleg gyakran meg is szűnik, csak egyik méretes szikláról a másikra átszökkenve követjük a jelzést. Olykor pedig a gyepen vezető csapások is belevesznek a növényzetbe. Ilyenkor térképről vagy GPS készülékről leolvasott irány szerint, illetve – ha lehetséges – a környező terep alapján tájékozódva mehetünk tovább, remélve hogy újra megtaláljuk az elveszett fonalat. Törpefenyvessel benőtt részeken viszont ne játsszunk felfedezősdit, a sűrű növényzetben ugyanis kilátás híján nagyon könnyű eltévedni, ám annál nehezebb egy tapodtat is előrehaladni. Mesterséges biztosítással („láncos rész”) egyedül a Papusa északkeleti gerincének csorbájában (a Zárt kapuk felé vezető úton), valamint a Bukura főcsúcsának nyugati oldalában (a Retyezát-csúcs felé vezető úton) találkozhatunk. Az előbbi esetben egy régebben kihelyezett, vékonyka acélsodrony „segíti” a kisebb sziklaszöktető leküzdését; az utóbbi helyen viszont már új, vastag acélkábel nyújt biztosabb fogást néhány méternyi kitett szakaszon.
Az utak bejárása a nagy szintkülönbségek miatt általában jó erőnlétet kíván meg, de nem igényel különösebb technikát (túrabotok használata azért sokat segíthet). Nagyobb odafigyelésre csak a meredek, kőomladékos hegyoldalakban, vagy a kitettebb gerinceken vezető útszakaszok esetében van szükség. Télies (havas, jeges) körülmények között természetesen a máskor egyébként könnyen járható hegyoldalak és gerincek is igencsak komoly veszélyforrásokká válhatnak (lavina, kicsúszás, hópárkány leszakadás), ezért a Magas-Retyezátban való téli túrázás kizárólag megfelelő tapasztalattal rendelkező, felkészült hegyjárók számára ajánlott.
Köves ösvény a Kapu-váll felé
Fotó: © Antony Borel, 2007
A Retyezát erdőrengetegében
Fotó: © Budai Péter, 2008
Az alábbi útlajstrom a Retyezát turistajelzéssel ellátott útvonalainak túlnyomó részét felöleli. A felsorolt utak többségéhez kattintással megjeleníthető részletes vagy általános útleírás, illetve útvonalmetszet tartozik, valamint az összes útvonal megtekinthető GPS alapú interaktív térképünkön is. A megadott időtartamok irányadóak – természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintet. A feltüntetett szintemelkedések és süllyedések a megadott irányra vonatkoznak.
Az útvonalhálózatban legutóbb 2012 őszén történt nagy változás: ekkor több, korábban jelzetlen ösvényt is turistajelzéssel láttak el. Így például a Pelága-rétről a Pelága-tó érintésével a Pelága-nyeregbe vezető régi pásztorösvényt immár kék pont jelzi, a Borbát-völgyi esztena felől a Zergebak-tó érintésével a Zárt kapuk gerincéléhez felkapaszkodó ösvényt pedig piros pont. Új jelzéssel látták el továbbá a Râuşor turistaközpontból a Prelucs-gerinc hátán a Retyezát-csúcsra vezető utat is (piros háromszög). Szintén a 2012-es év fejleménye a Zenóga-tó és Bukura-tó közötti két útvonalváltozat jelzéseinek változása (a Zsudele-nyergen át vezető út a korábbi piros pont helyett piros háromszög lett, míg a Szlevej-gerinc nyúlványát keresztező változatról ez utóbbi jelzés hivatalosan lekerült). A Bukura-katlan tavait körtúra formájában felfűző piros pont jelzést pedig kibővítették, így az útvonal most már a Lia-tavat is érinti. Ráadásként pedig: újra teljes hosszában szabadon járható a Rossz-völgy!
Az oldalon közölt információk naprakészen tartásában számítok a tisztelt Olvasók terepi tapasztalataira, bármilyen változás vagy kiegészítés bejelentését szívesen veszem.
Cârnic → (Pietrele) → Encián menedékház → Bukura-tó
11,5 km | 6-7 óra | +1200 m | –200 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Buta-szoros → Buta-menedékház → Pelága-rét → Bukura-tó
14,8 km | 8-9 óra | +1500 m | -350 m | metszet | térképen
Pietrele → (Fenyvesek tava) → Gáles-tó → Nagy-csúcs nyerge → Nagy-csúcs
7,5 km | 3½-4½ óra | +1050 m | -100 m | metszet (1) | metszet (2) | térképen
Pietrele → Stânişoara-völgy → Retyezát-nyereg → Retyezát-csúcs
6 km | 4-4½ óra | +1000 m | metszet | térképen
Bukura-csúcs → Bukura-nyereg → Pelága-csúcs → Pelága-nyereg
3,6 km | 2-3 óra | +390 m | -510 m | metszet | térképen
Pelága-nyereg → Rossz-völgy → Tavacskák nyerge → Gáles-völgy
2,7 km | 1-1½ óra | +70 m | -380 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Kapu-tó → Bukura-csúcs → Retyezát-csúcs
4,5 km | 3½-4 óra | +600 m | -100 m | metszet | térképen
Bukura-tó → Pelága-csúcs → Papusa-csúcs → Kusztura-csúcs
7,5 km | 5½-6 óra | +950 m | –530 m | metszet | térképen
Ha hasznosnak találod az itt található túraleírásokat és megteheted, támogasd a retyezat.ro fenntartását és fejlesztését hűtőmágnes vásárlással, adományozással, vagy utasbiztosítás kötésével!
Ez az útvonal végig magashegyi környezetben, nagyrészt köves-sziklás terepen, helyenként kitett gerinceken halad, ezért fokozott odafigyelést igényel. A Bukura-tavi hegyimentő állomástól indulunk el, ami az első és egyben utolsó vízvételi lehetőség az egész út során. Ösvényünk a tavat tápláló Berbecilor csermely mellett kezdi meg meredek kapaszkodását a hegység legmagasabb csúcsára, ami bár légvonalban nincs messze, mégis mintegy 450 méterrel magasodik fölénk. Hamarosan keresztülhaladunk egy nyáridőben is vizenyős részen, majd a csúcs alatt elterülő sziklagyepes havasi legelőre érkezünk. E rövid pihentető szakasz után ismét keményebb kapaszkodás vár ránk, hiszen a csúcsig még mindig 300 m szintet kell kimászni. Ennek felét a tőlünk jobbra lévő délnyugati gerinc meredek, törmelékes oldalában kell megtennünk (ügyeljünk a labilis kövekre, helyenként könnyű az alattunk mászókra rúgni őket). A kellemetlen, omladékos szerpentinből 2360 m magasan érünk ki a gerincre, ahol már szelídebb emelkedésű, többnyire nagy méretű kövekkel borított terep vár ránk. Innentől nagyjából a gerinc vonalát követve lépdelünk tovább a zuzmóktól néhol nehezen kivehető jelzés nyomában. Úgy fél óra múlva érünk fel a Pelága-csúcsra (2509 m), ahonnan szép időben nagyszerű körpanorámában lehet részünk.
Jelzésünk a szomszédos Papusa-csúcs felé folytatódik tovább. Néhány métert északnak haladva elérjük az északi főgerinc vonalát, ahol csatlakozik hozzánk a Bukura-nyereg felől érkező piros sáv jelzés. Itt keleti irányba fordulva kiadós ereszkedésbe kezdünk a Pelága meredeken lejtő északkeleti gerincén. Jobb kéz felé szépen rálátunk a kerekded alakú Pelága-tóra, balra pedig a Rossz-völgy tengerszemeire adódik nagyszerű kilátás. Egyszer-kétszer ugyancsak érdemes megállni és hátratekinteni, a Pelága északi gerincén sorakozó jellegzetes sziklatornyok, azaz a Pelága agyarai ugyanis szintén remek látványt nyújtanak. Az ösvényt borító aprószemcsés, instabil kőtörmelék miatt egyébként tanácsos óvatosan haladni – különösen a középső szakaszon, ahol néhány méterre megközelítjük a gerinc mély északi leszakadását. A lejtő alját a hegység két legmagasabb csúcsát elválasztó tágas Pelága-nyeregben (2285 m) érjük el, melynek kényelmes pázsitján kipihenhetjük a fárasztó lejövetelt.
A nyeregben két irányban is lehetőségünk adódik letérni sárga keresztről: észak felé a tengerszemekkel meghintett Rossz-völgy katlanába invitáló piros kereszt, délre pedig a Pelága-völgybe leereszkedő kék pont jelzés próbál meg elcsábítani. Mi azonban a főgerinc vonalát egyenesen tovább követve ismételten emelkedni kezdünk, hogy megmásszuk a Papusa 2508 m magas csúcsát. Ez azt jelenti, hogy szinte méterre ugyanannyi szintet kell visszakapaszkodni, mint amennyit a Pelágáról lejövet veszítettünk. Az út végig a hegy délnyugati oldalát teljesen beborító hatalmas kőtengeren vezet, helyenként a környezetébe kissé beleolvadó jelzésre is „vadászni” kell. A kaptató végén, kevéssel a csúcs alatt egy pózna jelez újabb elágazást: a főgerinc vonalán a Zárt kapuk felé vezető piros sáv jelzésű út halad tovább, mi azonban jobbra kanyarodva rövidesen megérkezünk a Papusa tetejére. A Pelága és a Papusa közötti Pelága-tó – bár előbbiről is látható – innen mutatja legszebb formáját. Kelet felé a Borbátvíz vadregényes, mély völgye tátong, melynek túloldalán a Kusztura-Gruniu gerinc impozáns vonulata rajzolódik ki. A csúcsról szemügyre vehetjük továbbá az északi és déli főgerincek közötti egyetlen közvetlen összeköttetést biztosító éles kapocsgerincet. Utunk ezen folytatódik tovább a Kusztura-csúcs (2457 m) felé.
Az előttünk álló szakasz ismét több odafigyelést igényel, időnként ugyanis kitett terepen fogunk haladni. Elsőként átmásszuk a Papusa mellékcsúcsának sziklagúláját, majd leereszkedünk a Papusát és a Kis-Papusát elválasztó szűk nyeregbe vezető ösvényen (helyenként meredek). A 2285 m magasan fekvő csorbából újra felfelé kezdünk mászni (eleinte sziklás, majd inkább füves terepen), jelzésünk azonban nem visz fel a Kis-Papusa (2376 m) csúcsára, hanem szintben megkerüli nyugat felől. A rövid oldalazás végén meglepetésünkre egy meredek, kőtörmelékes vályú állja utunkat, melybe óvatosan be kell ereszkednünk. A továbbiakban már kevésbé technikás terepen haladunk előre a 2205 m magasan fekvő Kusztura-nyereg irányába. Kényelmes ösvényünk néhány méterre a gerinc meredek keleti leszakadásától, a lankásabb nyugati oldalon vezet, enyhe emelkedővel. Nemsokára elérjük a román turistairodalomban Kusztura-ablaknak nevezett helyet, ahol bal kéz felől csatlakozik hozzánk a Borbátvíz völgyéből felkapaszkodó kék háromszög jelzés.
A Kusztura 2457 m magas csúcsáig innen még kb. 200 m szintet kell leküzdeni a hegy többnyire kővel borított északnyugati oldalában, majd a gerincen (az utat póznák mutatják). Az út monotonitása csak közvetlenül a csúcs előtt törik meg, a gerinc egy pontjáról ugyanis remek kilátás nyílik a Kusztura-tavak katlanára. Mélyen alattunk két tengerszem csillog: hozzánk közelebb a hosszúkás alakú nagyobbik, mögötte pedig a kisebbik, tojásdad Kusztura-tó víztükrében gyönyörködhetünk. Rövidesen megérkezünk a Kusztura-csúcs tetejét jelző kőrakáshoz, ahol megpihenve végigpásztázhatjuk az északi főgerinc egymás után sorakozó délceg csúcsait. Jelzésünk a térképek szerint innen keleti irányban hosszasan folytatódik tovább a déli főgerinc vonalát követve Hobicaurikány (Uricani) felé, a valóságban viszont csak elvétve találhatunk egy-egy elmosódott régi jelzést a köveken.
A hótakaró elolvadásáig a folyamatos kicsúszásveszély miatt kizárólag megfelelő tapasztalattal és felszereléssel rendelkező, felkészült hegymászók számára járható az út, kedvező időjárási körülmények között.
Utoljára frissítve: 2017/09/22
Gura Apei → Lepusnyik-völgy → Pelága-rét → Pelága-tó → Pelága-nyereg
23 km | 8-9 óra | +1205 m | metszet | térképen
Papusa-csúcs → Zárt kapuk éle → Nagy-csúcs nyerge [→ Balája-rét]
1,9 km | 1½-2½ óra | +150 m | -270 m | metszet | térképen
Baléja-rét → Borbát-völgyi esztena → Kusztura-ablak
14,8 km | 7-8 óra | +1000 m | -200 m | metszet | térképen
Puj → Borbát-völgyi esztena → Zergebak-tó → Zárt kapuk éle
34,5 km | 10-12 óra | +1850 m | metszet | térképen
Râuşor → (Retyezát-tengerszem) → Lolája-nyereg
4,3 km | 3-3½ óra | +1000 m | -10 m | metszet | térképen
Râuşor → Raszka-völgy → Prelucs-gerinc → Retyezát-csúcs
7,6 km | 3½-4 óra | +1250 m | metszet | térképen
Paltina-nyereg → Jorgován-kő → Buta-nyereg → Kusztura [→ Făgeţel-nyereg]
14 km | 5-6 óra | +950 m | -450 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Piule-Plésa gerinc → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
11,9 km | 7-8 óra | +1200 m | -560 m | metszet | térképen
Zsil-völgy → Szkorota-völgy → Szkorota-nyereg → Buta-menedékház
7,6 km | 3-4 óra | +810 m | -340 m | metszet | térképen
Câmpuşel-vadászház → Jorgován-kő → Paltina-nyereg → Berhina-rét
9,6 km | 5-6 óra | +950 m | -900 m | metszet | térképen
Retyezát túrakalauz – könyvajánló
A hegység önálló felfedezéséhez igyekszik segítséget nyújtani két kötetre bontott, konkrét túraajánlatokat bemutató Retyezát túrakalauzom, melynek első, túlnyomórészt egynapos felfedező túrákat tartalmazó kötete megrendelhető.
A részletes, fotókkal illusztrált útleírásokat informatív szintgörbék és útvonalvázlatok egészítik ki. Méret és kialakítás tekintetében a könyv túrazsákban vagy kabátzsebben is kényelmesen elférő, kimondottan terepi felhasználásra szánt, praktikus darab.
×
