Üzenetek megjelenítése
1
Hírek és beszámolók / Júliusi tapasztalatok
« Dátum: 2009. augusztus 10. - 22:04:32 »
Július végén egy hetet töltöttünk Retyezáton, majd minden optimális volt, különösen az időjárás, összesen egy órás eső ért.
Túrákat csak moderato tettünk, az okokat nem részletezem. Egy-két tapasztalat: Gura Zlata táborhelyen nem kell félni tömegtől, patak partján ideális a táborhely, abszolút ingyenes. Innen a Pelegi rétig az út kocsival végig jól járható volt, gyönyörű tájakon át, de nagy esők esetén bizonyára lehetnek gondok. A rét előtt a parkolóban kell a kocsit hagyni, annál is inkább mivel a táborhely, a rét maga, a patak túloldalán van. Arra számítsunk hogy a felszerelést, át kell téríteni a patak túloldalára, itt azért van bizonyos szintkülönbség. Sok túratársat láttam vízes és söröspalackokkal görnyedezni.
Az északi-déli túraútvonalak tekintetében ideálisnak láttuk ezt a táborhelyet.
Rausorba remek aszfaltozott út vezet, de az üdülőhelyre beérve véget is ér az út, marad a murvás, gumigyötrő szakasz, ráadásul szépen emelkedett. Itt hivatalos táborhely nincs, az egy-két szép panziót szocreál környezet ékesíti, így a körülmények miatt innen továbbálltunk.
Carnic kempingben fél ház volt, pedig hét végén voltunk ott. Sátorhely: 7 lei/fő, gk helye 5 lei/nap.
A kempingtulajdonos házaspár - csak megerősíthetem mások véleményét - nagyon kedves. A kemping vizesblokkja két csap, és pottyantós budi. (viszont patak ott is folyik) A szemben lévő cabana gondnoka viszont befogadja a rászorulókat (vagy én voltam csak pofátlan), itt valamivel európaibb a körülmény.
A Carnic-ig vezető 6,2 km út azonban igen tragikus, bár végig lassan emelkedő, ez még hagyján, a murvás, köves út erősen igénybe veszi a gumit, 15-20 km tempó a maximum. Ez azért is meglepetés volt mert a rossz minőségéről nem találtam kommentet és a térképen is a Rausorival egyazon színnel jelölték.
Valamit a tájról is írjak: lenyűgőző, magával ragadó, aki tud menjen. Persze imádkozzon a szép, napos időért. Ja igen, a leghasznosabbnak a túrabotom találtam, e nélkül nem jutottam volna messzire, csak ajánlani tudom, hogy ez ne maradjon ki. Különösen a nem gyakorlott túrázók esetében.
Túrákat csak moderato tettünk, az okokat nem részletezem. Egy-két tapasztalat: Gura Zlata táborhelyen nem kell félni tömegtől, patak partján ideális a táborhely, abszolút ingyenes. Innen a Pelegi rétig az út kocsival végig jól járható volt, gyönyörű tájakon át, de nagy esők esetén bizonyára lehetnek gondok. A rét előtt a parkolóban kell a kocsit hagyni, annál is inkább mivel a táborhely, a rét maga, a patak túloldalán van. Arra számítsunk hogy a felszerelést, át kell téríteni a patak túloldalára, itt azért van bizonyos szintkülönbség. Sok túratársat láttam vízes és söröspalackokkal görnyedezni.
Az északi-déli túraútvonalak tekintetében ideálisnak láttuk ezt a táborhelyet.
Rausorba remek aszfaltozott út vezet, de az üdülőhelyre beérve véget is ér az út, marad a murvás, gumigyötrő szakasz, ráadásul szépen emelkedett. Itt hivatalos táborhely nincs, az egy-két szép panziót szocreál környezet ékesíti, így a körülmények miatt innen továbbálltunk.
Carnic kempingben fél ház volt, pedig hét végén voltunk ott. Sátorhely: 7 lei/fő, gk helye 5 lei/nap.
A kempingtulajdonos házaspár - csak megerősíthetem mások véleményét - nagyon kedves. A kemping vizesblokkja két csap, és pottyantós budi. (viszont patak ott is folyik) A szemben lévő cabana gondnoka viszont befogadja a rászorulókat (vagy én voltam csak pofátlan), itt valamivel európaibb a körülmény.
A Carnic-ig vezető 6,2 km út azonban igen tragikus, bár végig lassan emelkedő, ez még hagyján, a murvás, köves út erősen igénybe veszi a gumit, 15-20 km tempó a maximum. Ez azért is meglepetés volt mert a rossz minőségéről nem találtam kommentet és a térképen is a Rausorival egyazon színnel jelölték.
Valamit a tájról is írjak: lenyűgőző, magával ragadó, aki tud menjen. Persze imádkozzon a szép, napos időért. Ja igen, a leghasznosabbnak a túrabotom találtam, e nélkül nem jutottam volna messzire, csak ajánlani tudom, hogy ez ne maradjon ki. Különösen a nem gyakorlott túrázók esetében.